Főoldal

Tanácsok nyuszivásárlás előtt
Vásárlási Feltételek

Ha nyuszit szeretnénk venni…

Vásárlási tanácsok

 

Mint tenyésztő, érdekes megfigyelésem, hogy az érdeklődők nem kis hányada amikor felhív, még azt sem tudja, milyen fajtát szeretne, egyáltalán, melyek a lehetőségei. Arról már nem is szólva, hogy a nyúl igényeivel sincsenek tisztában. Ezen mindig elcsodálkozom, és kedvenc hasonlataim egyike jut eszembe. mi lenne, ha valaki autót (bútort, állólámpát...) szeretne venni, és halvány gőze sem lenne milyen típusok vannak, illetve, hogy az adott tárgyat hogyan kell ápolni, hogy hosszú ideig működjön… Ugye, hogy nem állunk neki csak úgy? Az állatvásárlás vajon miért kivétel? Pedig itt ráadásul egy élőlényt veszünk magunkhoz, aki annyival bonyolultabb, hogy ha nem akarjuk épp „használni” akkor sem lehet kikapcsolni, vagy lecserélni csak úgy…

Nos, az itt következő kis írás arról szól, hogy szerintem milyen a jó vevő. Lehet, hogy érdekes megközelítés, mert nem kifejezetten a vásárló szemszögéből nézem a dolgot, de remélem nem fog így sem kimaradni fontos dolog, és tanulságos is lesz.

Tehát ha elhatároznám, hogy egy kis állatot, esetünkben nyulat szeretnék akkor azzal kezdeném, hogy megnézném (ilyen témával foglalkozó újságokban, illetve a neten), hogy itthon milyen cikkek jelentek meg ebben a témában. Áttanulmányoznám a nyúlfajtákat, a tartással foglalkozó oldalakat, meglátogatnám a tenyésztők, klubok lapjait, ha idegen nyelvet beszélek, a külhoniakat is átolvasnám. Előbb utóbb eldőlne, mi is tetszik nekem, mint fajta. Eközben persze rengeteg adatot, információt gyűjtöttem tartás, etetés témában is. Ezzel az is eldől, tényleg megfelelő állat-e számomra a nyúl. Olvasgatás közben persze sok egymásnak ellentmondó információt is találnék. Ezeket egyenlőre eltenném, hogy majd kompetens embertől megkérdezem, mi is a való.

Lassan kialakult, mi is az én igényem. Utánanéztem a tartás kellékeinek (még nem veszek semmit, mert nem árt rákérdezni majd, hogy valóban jól gondolom-e, hogy azt kell megvennem, amit kinéztem). Ekkor jöhet a következő lépcső: a honnan. Ha a fenti tájékozódást követtem, már fel sem merülhet bennem az ismeretlen eredetű nyuszi beszerzése. A legtöbb helyen olvastam, hogy ezt nem szabad. Átgondoltam, hogy kölyköt vegyek egy jó nevű tenyésztőtől, vagy netán idősebb, fiatal felnőtt állatot fogadjak örökbe. Ennek előnyeit-hátrányait szintén sok helyen lehet olvasni. Ha döntöttünk, itt az idő, hogy felvegyük a kapcsolatot egy olyan személlyel, aki eladó/ajándékozandó nyuszival rendelkezik. Ha kölyöknyúl, akkor csak tenyésztő! Semmiképp nem vásár, börze, állatkereskedés! Ismeretlen eredet, nagy fertőzésveszély, sokszor túl fiatal állatok találhatók ezeken a helyeken. Ha örökbefogadunk, akkor általában a mostani gazdi hirdetésére tudunk válaszolni. Ebben az esetben nincs sok teendőnk, megbeszéljük, mikor, hova mehetünk a nyusziért. Kérjük ki a gazdi tanácsát, eddig mit, mikor evett, mivel szeret játszani, milyen napirendje volt. A lehető legtöbb infot gyűjtsük be, de természetesen később is legyen lehetőségünk kérdezni, ha még eszünkbe jut valami.

 

 

 

 

A nehezebb eset a kölyökvásárlás. Ekkor írjunk több tenyésztőnek, vagy hívjuk fel őket. Érdeklődjük meg, milyen lehetőségünk van, és mondjuk el, mit szeretnénk. A legtöbb helyen azonnal nyuszi nem lesz. Itt köthetünk kompromisszumot: várunk egy olyanra, amit megálmodtunk, vagy az esedékes kínálatból választunk. Utóbbi esetben ugye a várakozási idő lerövidül. Mivel én is voltam/vagyok mind a két oldalon (mint tenyésztő, és mint vásárló), ismerem milyen várni. De ha van egy elképzelésünk, akkor érdemes. Persze, ha csak egy bizonyos szín az, amit kinéztünk, akkor lehet változtatni. Elsősorban egy jó adottságú, viselkedésű nyuszit szerezzünk be. Az hogy milyen színű, másodlagos. Ha megvan a tenyésztő, jegyeztessünk elő! Ez a tenyésztő felé is egy szándéknyilatkozat: komolyan akarjuk, és onnan a nyuszit. Ha a „majd visszahívom” formulát hallja, a legtöbb tenyésztő csak legyint, hogy komolytalan vevők vagyunk. Ha több helyen érdeklődünk, nyugodtan mondjuk meg, hogy van még más hely is, ahol megkérdezzük, mi a helyzet, de ha máshol nem lesz jobb ajánlat, okvetlenül jelentkezünk. Másik nem jó kezdet, a „mennyibe kerül?”. Ha ezzel kezdünk, akkor már felmerül a gyanú, hogy nem vagyunk igényesek, csak az számít, hogy olcsó legyen. Igényes tenyésztő pedig nem szívesen ad ilyen helyre nyuszit, mert az lebeg a szeme előtt, ha ezt az egyszeri kiadást is így nézzük, mi lesz később, amikor állatorvoshoz kell vinni, vagy épp valami minőségi eledelt kell venni neki rendszeresen. Persze, rá lehet, kell kérdezni a vételárra, de ha lehet, ne ezzel indítsuk a beszélgetést. Talán jó kezdet, hogy miért ez a fajta nyerte meg a tetszésünket. Ezzel már azt is közöljük, hogy utánajártunk, nem vagyunk teljesen tájékozatlanok… Bármilyen hihetetlen, a jó tenyésztőnek nem elsődlegesen az a célja, hogy mindenáron megszabaduljon a kölyköktől, hanem az, hogy jó helyre kerüljenek (persze, vannak kivételek, de ott a jelző nem él…).

Ha megvan a végső döntés, akkor jelentkezzünk fel a tenyésztő listájára névvel, egyéb kért adatokkal. Jó, ha tudjuk, ez egy előzetes megállapodás, nem illik úgy felrúgni, hogy ha mégsem kell nyuszi, soha többé nem jelentkezünk! Ha így alakul, tegyük meg, hogy lemondjuk! Azt sem illik várni, hogy majd a tenyésztő fog minket hívogatni. Elvégre mi szeretnénk tőle valamit. Szóval a feliratkozás után is legyünk érdeklődőek. A tenyésztő szereti, ha látja, hogy a gazdi alig várja, mikor viheti már a nyuszit. Persze, ne vigyük túlzásba, ne hívogassuk naponta. Embarassed A tenyésztő úgyis tájékoztat, ha bármi van. A legtöbb helyen a választás az előjegyzés sorrendjében történik, vagy „élőben” vagy képek alapján. De az elvitelkor feltétlenül lássuk a nyuszit élőben! Ne vegyünk úgy nyulat, hogy majd elhozzák, vagy a tenyésztő majd elhozza nekünk! Utólagos reklamációnak élő állat vásárlása esetén már nemigen van helye! Szóval nézzük meg, mit veszünk, mielőtt leelőlegeznénk, vagy kifizetnénk!

A tenyésztő felé legyenek kérdéseink! Ekkor jól jöhet az a kis lista, amit összeírtunk, amikor böngészgettünk, hogy mi az, ami nem egyértelmű, vagy többféleképp hallottuk. Már csak azért is érdemes a tenyésztő véleményét is kikérni, mert amit ő mond, úgy tartotta eddig a saját nyulait, tehát a mi kölykünket is. És mivel amikor hozzánk kerül, még egy ideig úgy kell etetnünk, tartanunk, ahogy nála volt, hogy minél kevesebb stressz érje, így ismernünk kell az ő véleményét is.

Na, szóval eljött a nap, amikor jelenésünk van, hogy kiválasszuk leendő kedvencünket. Erre jó esetben személyesen van lehetőségünk. Ekkor hagyjunk időt magunknak, hogy alaposan megnézzük a „választékot”, és esetleg egyszer csak belénk csapjon a felismerés, „ő az!”. Saját tapasztalat: jobban jár, aki nem szab nagyon sok feltételt, szűkítve ezzel a választékot (szín, nem, apa, anya…), mert soha nem tudhatja, hogy élőben melyik lesz az igazi! Ja, és még valami: soha ne keseredjünk el, ha mi vagyunk egy alomnál az utolsó választók! Mivel mindenkinek más az ízlése, nagyon ritka az, hogy pont olyan kölyök maradjon, aki abszolút nem a mi esetünk!

Közben beszélgessünk, kérdezzünk, illetve feleljünk a tenyésztő kérdéseire. A nyuszit nézzük meg, ha meg lehet simogatni, akkor tegyük, és kérjük meg a tenyésztőt, hogy az alapvető dolgokat (tiszta popsi, tiszta szemek, fogak jó állása) mutassa meg a kölykön. Általában ezt kérni sem kell…

Még egy dolgot említsünk meg, ami fontos: az oltottság. Sok helyen olvasom, hogy kölyköt oltással adnak. Ezt ugyan olvassák a vevők, de igazából van egy kis zavar a fejekben. Szóval: lehet oltatni ilyen kis korban is, de egyrészt ez csak alapoltás, másrészt ugyanúgy kell ismételtetni, mint ha nagyobb korban kapja. Az immunrendszer az elvitel körüli korban (6-8 hét) még abszolút nem kész, így az oltásokra adott válasz sem teljes. Szóval egy kölyöknél nem okvetlenül előny az oltottság. Más a helyzet persze, ha fertőzésveszélyes környezetbe (pl. nyúltelep vagy erdő, netán szabadtartású lesz) visszük. De ebben az esetben okvetlenül szóljunk a tenyésztőnek. Ő majd eldönti, szabad-e ilyen korú nyuszit abba a környezetbe vinni, vagy várjunk vele, és idősebb korban vigyük el, ekkor már több oltással. Merthogy egy oltás nem oltás. Természetesen ez a mi döntésünk is: a továbbtartás költségnövelő tényező, az alapoltáson felüli plusz oltások szintén a vevőt terhelik. Röviden: beszéljünk a tenyésztővel, a kiszemelt állatorvossal, és ez alapján döntsünk, hogy kapjon-e egy oltást a nyuszi, vagy majd később kezdjük meg az oltási programját (itt kell megjegyezni, hogy sok állatorvos nem rajong a megkezdett egyféle oltási programért, mert ő esetleg más oltóanyagot, más korban használ. Mivel többféle van, és ezek nem mindig kompatibilisek egymással, így ezért kell az ő véleményét is kikérni).

(Nálam ez így működik: alapjában hat hetesen csak akkor oltatok, ha a gazdi kifejezetten kéri. Ekkor viszont  a frissen oltott nyuszit NEM adom oda. Csak kb. két hét elteltével, amikor az oltás már hatott. Tehát lehet választani: oltva, de plusz várakozás, vagy majd a gazdi orvosa kezdi a programot. Természetesen függ a körülményektől is, hogy érdemesebb-e oltva vinni, mint oltás nélkül, lásd feljebb).

Tehát megvan a mi nyulunk. Ha még nem elvihető korú (több helyen előbb lehet kiválasztani, és csak később elvinni), akkor lefoglaljuk, és megbeszéljük, mikor jöhetünk érte.

 

 

 

 

Ha már elvihető korú a nyuszi, akkor hoztunk magunkkal szállító boxot (ugye?!), ebben lehet alom, de kérhetünk „hazai szagút” a tenyésztőtől is. A nyuszit ebbe tegyük. Sose utazzon ölben, vagy szabadon! Egy rémült nyúlnak ez nagy stressz! Ráadásul egy ember ölében igen melege tud lenni. Ez sem szerencsés szállításkor. Valószínűleg kapunk abból az eledelből, amit eddig evett, etetési tanácsokkal. Mindenképp tartsuk be, amiket hallunk! Majd, ha lejárt az átszokási idő, ráérünk fokozatosan bevezetni az új dolgokat, már amennyiben változtatni akarunk!

És ha hazaértünk, akkor hagyjunk időt, hogy megnyugodjon. Remélhetőleg (mint a legtöbb esetben) ez az időszak zökkenőmentesen múlik el, és hamar megtudjuk, mi is a nyúltartás öröme!

Még annyit: a tenyésztő szívesen hall a tőle származó kölyökről! Nyugodtan írjunk neki e-mailt, küldjünk képet a nyusziról néha! De azt ne okvetlenül várjuk el, hogy ő érdeklődjön (persze, ne is lepődjünk meg, ha így tesz), mert a 120. vevőnél ez már nehézkes lenne. 

Remélem, a kis gondolatsor sok leendő gazdihoz jut el, még a fontos döntés előtt! És így egyre kevesebb esetben fordul elő, hogy utólag bánjuk meg, vagy épp a nyuszi látja kárát elhamarkodott döntésünknek, vagy épp nem szakszerű tartásunknak!

 

 

Vásárlási feltételek

 

Első lépésként kérlek olvasd el a "Tanácsok nyuszivásárlás előtt" menüpotot!

 

Örülök, hogy egy (vagy több) törpenyuszi tartása mellett döntöttél, netán innen szeretnél tenyészállatot!
Mindenekelõtt arra szeretnélek kérni, jól gondold meg! Szerencsés esetben 10 évre választasz magadnak társat! Ez pedig elkötelezettség!
A lehetőségekhez mérten én igyekszem olyan helyre adni a nyuszikat, ahol nagy az esélye, hogy jó helyen lesznek. Ugyan egy nyuszi elbírja, ha késõbb gazdát kell váltania, de mindenképp megviseli.
Ha jól átgondoltad, és még mindig akarod, a következõ módon juthatsz hozzá:

  • először is döntsd el, milyen fajtát szeretnél! Az általam tenyésztett fajták: elsősorban a mini kosorrú nyuszik, kisebb léptékben szatén mini kosorrúak.
  • ha sikerült, lépj kapcsolatba velem ( grysycos13@gmail.com vagy 06 30 258 0705), és érdeklõdj, van-e épp az általad óhajtott fajtából. (az e-mail tárgyába légyszives írd be "törpenyúl", vagy "nyuszi").
  • időben érdemes érdeklődnöd, általában azonnal ritkán van kölyök. Még ha a honlapon úgy is tűnik, hogy szabad egy alom, az csak azt jelenti, hogy még nem tudnak jönni az előjegyzők lefoglalni a nyuszikat. Tehát nem minden nyuszi szabad, ami úgy tűnik!
  • ha nincs szabad nyuszi, érdemes feliratkoznod a várólistára, hogy biztosan jusson neked a következõ alomból, illetve hogy ha bizonyos színt szeretnél, te lehess az elsõ (második…) arra a színre. A feliratkozáshoz a neved, e-mail címed, telefonszámod szükséges (az interneten jelentkezõknek is! Bármi történhet bármelyikünk netkapcsolatával, ekkor a telefonszám fontos). Ha van egyéni igényed (szín, nem) szintén ekkor érdemes elmondanod.
  • Amikor megszületnek, értesítelek (ha úgy beszéltük meg), de érdemes érdeklődnöd, hány darab lett, nehogy hiába várj. Inkább ne várd, hogy a tenyésztő hívjon, végül is nem ő szeretne nyulat, és a gyakran érdeklõdõ vevő egyébként is bizalomgerjesztőbb. 
  • Körülbelül négy hetesen esedékes az első látogatás. Erről levelet kapsz. Ekkor a kicsikből már "látni is lehet valamit". Te ekkor látod meg, ez az, amire gondoltál, vagy mégsem, én pedig szintén szeretem látni, kihez is kerül a kicsi. Ekkor lehet kérdezni is, és ne lepődj meg, ha a tenyésztõ is kérdez! Egy teljesen felkészületlen vevõ nem lesz jó gazda, és lelkiismeretes tenyésztõ ilyen helyre nem szívesen adja a kölyköt. Ha kölcsönösen tetszünk egymásnak, és neked a nyuszi is, akkor ez az az időpont, amikor leelőlegezed a nyuszit. Ez általában a vételár fele, és csak így lehetsz biztos benne, hogy a kiválasztott nyuszi a tiéd is lesz.
  • Mivel vidékre költöztünk, így lehetőség van az egyszerűbb, kép alapján történő választásra is, ha nem akarsz kétszer jönni, csak majd az elvihető nyusziért. Ilyen esetben a kb. 3-4 hetes korú nyuszikról küldök képet (az előzetesen egyeztetett igénynek megfelelőekről), és így lehet a legszimpatikusabbat kiválasztani. A budapestre szállítás megoldható, bár az a jobbik eset, ha az elvitel tőlem történik.
  • Hat hetes kortól lehet a nyuszit elvinni. Ez azt jelenti, hogy ennél elõbb nem, de késõbb (7-8 hetesen) természetesen lehetséges. A vételár második fele is ekkor fizetendő. Ekkor kapod meg a származási lapot, és a tájékoztatót, amiben röviden benne van az általam ajánlott tartási, etetési mód (amennyiben már előbb nem küldtem el e-mail-ben), illetve egy kisebb adagot abból a tápból, amit addig itt evett a nyuszi.
  • Ha elvitted, és kérdésed merülne fel, természetesen írhatsz, vagy hívhatsz bármikor, de egyre hadd figyelmeztesselek: ha betegnek tűnik, a legjobb az állatorvost hívni elsőként! Õ adhat tanácsot, illetve vizsgálat után kezelheti a neki legmegfelelőbb módon. Én nem vagyok orvos, és csak ötletem lehet, mi baja.


Garancia:

Tudnod kell, a kisállatokra a legtöbb esetben semmiféle garancia nem vonatkozik, hiszen sérülékenységük miatt bármilyen probléma felléphet náluk, amiben senki nem hibás. Ilyen pl. a hirtelen szívhalál, a sokk miatt bekövetkezõ elhullás, ami akár attól bekövetkezhet, hogy nagyot kiált mellette valaki.
Én saját akaratomból ennél kicsit több garanciát vállalok, de tudnod kell, ez nem mindenhol van így.
Tehát:

  • legjobb tudásom szerint nevelem a nálam született állatokat, és csak egészséges állatot adok át. De mivel a nyúl érzékeny állat, akár a hirtelen környezet változás is megviselheti. Így ha a nyuszi egy héten belül elpusztulna az elvitel után és ez bizonyíthatóan nem a te hibád, (pl. nem ráléptek, leesett, eltört valamilye, vagy fertőző helyre vitted), és állatorvosi igazolással rendelkezel errõl, a következõ alomból igényt tarthatsz egy másik  nyuszira. Ennél később csak úgy vállalok felelősséget, ha állatorvosi igazolást hoz a gazda, hogy olyan probléma miatt pusztult el az állat, ami biztosan még az alomban fertőzte meg (a fertõzésekre a /lappangási idejük figyelembevételével/ garancia max. ideje 3 hét, hiszen ezután a fertőzések eredete már bizonytalan). Ilyenkor csereállat jár.
  • Ennél később semmi felelősséget nem vállalok, hiszen a tartási hibák miatti betegségek a gazdát terhelik.
  • Küllemi garancia: kiállítási eredményért természetesen felelősséget nem vállalok. Egy hat hetes állatkából még bármi lehet, és ekkor még nem minden látható. Az pedig végképp nem, hogy egy szubjektív bírálaton tetszik-e az adott bírónak/bíróknak. Ha kiállítási nyuszit keresel, szólj már az elején, mert akkor úgy kell választani a nyuszit!
  • Tenyésztési garancia: semmi garanciát nem tudok rá vállalni, hiszen ki tudja egy kölyöknél, hogy később termékeny, vagy fedezõképes lesz-e, illetve jó anya válik-e belõle. Mindenesetre ha ilyen szándékkal szeretni nyuszit, jó, ha már az elején szólsz, mert akkor én is ilyen szempont szerint javaslok kölyköt.

Ha mindezeket végiggondoltad, és úgy véled, jó gazdája lehetsz egy törpenyúlnak, akkor ne habozz, lépj a tettek mezejére!
Még egy tanács: ha már "sínen van" a vétel, akkor időben nézz utána a tartás kellékeinek. Mire hazaviszed a nyuszit, kész otthon kell, hogy várja. Ha tanácsra van szükséged, hova menj vásárolni, Budapesten belül, hívj vagy írj nyugodtan. (Én nem foglalkozom felszerelések kereskedelmével, csak boltot tudok ajánlani).